Hogyan kerüljük el a parlagfű miatti büntetést?

2023.06.13

Magyarországon a parlagfű irtása egész évben kötelezően elvégzendő feladat, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A hatóság ezt helyszíni ellenőrzés során vizsgálhatja, ha bebizonyosodik, hogy a telek tulajdonosa elmulasztotta a parlagfű kiirtását büntetést szabhat ki. A telekről felvételt készít a hatóság, ezután növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor, ami ellen fellebbezni sem tud a tulajdonos!

EZT NE VÁRD MEG! KERESS MINKET BIZALOMMAL!

Kapcsolat

A parlagfűről

Az ürömlevelű parlagfű, vagy egyszerűen parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), tévesen vadkender a fészkesek (Asteraceae) családjába, annak Ambrosia nemzetségébe tartozó gyomnövényfaj. Egyik legismertebb gyomnövényünk, mezőgazdasági és humánegészségügyi kártétele rendkívül jelentős. A parlagfű Magyarország szántóföldjein és egyéb bolygatott területein évről évre óriási számban jelenik meg, ami a növénytermesztésben jelentős többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.

A parlagfű egyéves, magról kelő, kétszikű, melegigényes gyomnövény. Csírázásának megindulásához tavasszal a talaj hőmérsékletének tartósan 6 ºC fölé kell emelkednie. A zöld parlagfű növények a fagyok hatására elpusztulnak, csak a magok élik túl a téli hideg időjárást és tavasszal tömegesen csíráznak.

A faj Európában nem őshonos. Eredeti élőhelye Észak-Amerika déli része. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az első világháború környékén kezdett elterjedni Európában. Magyarország területén az 1920-as években Somogy megye déli részén tűnt fel először. Innen származik korábbi neve, a rácfű. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része felé terjedt, kezdetben lassan, mivel a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Amikor ahhoz hozzászokott, robbanásszerűen terjedésnek indult. A parlagfű a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben pollenjének koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebbé vált. Utak, lakótelepek, nagyberuházások építésekor a talajrendezési munkák során a termőtalaj előtűnik, a felszínre kerülő nyers talajon évekig a parlagfű egyeduralkodó.

Terjedését segítő tulajdonságok:

Gyomnövény alkalmazkodóképességének megváltozása
Gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása
Hidegtűrő képesség növekedése
Jó versenyképesség
Jó szárazságtűrés
Talajjal szembeni igénytelenség
Természetes ellenség hiánya

Emberi tényezők:

Gondozatlan, elvadult területek gyarapodása
Gyomirtás elmaradása
Gyomirtási szakismeret hiánya
Nem minősített, gyomokkal fertőzött vetőmag, kiemelten a napraforgó vetőmag okoz súlyos fertőzéseket (szigorú vetőmag-ellenőrzésre volna szükség)
Mezőgazdasági szerszámokkal, szállító eszközökkel a magok széthordása
Tarlókezelés elmaradása

A gyomnövény elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a kiszabható bírság 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet, és a nemrég elindított Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül összesen 2816 észrevételt tettek 2021-ben.Magyarországon minden ötödik ember allergiás, és a számuk folyamatosan nő. Allergiagyógyszerekre, antihisztaminra, orrsprayre évente 40-50 milliárd forintot költenek a pollenérzékenyek, de legalább ennyit kifizetnek allergológusra is.

A parlagfű irtása kötelező feladat minden telek tulajdonos számára, ha gondot okoz ezzel foglalkoznod, nincs rá időd, géped vagy messze vagy a telekről, segítünk, hogy ne legyen bírság a vége!
Keress bizalommal a 06-30-733-2313 számon minden nap 9-19 közt!